Google Docs

"A Google jó barátunk." - mondogatta egy gimnáziumi tanárom, és milyen igaza volt!

Bár akkoriban még csak a kereső funkciója miatt szerettük, hogy gyorsan, egyszerűen, rengeteg információhoz hozzájuthattunk. Ám a keresésen kívül a Google-nak számos hasznos alkalmazása van: a naptártól és a levelezéstől (Gmail) kezdve, a térképen és a fordítón át, egészen a Blogger-ig és a tárhelyig (Drive) - hogy csak néhány főbb területet említsek.

Haladjunk a digitális korral, tartsunk lépést a fiatal diákokkal, használjunk olyan eszközöket, módszereket, melyek izgalmasabbá teszik az órákat, motiválják a tanulókat.

A Google alkalmazásai közül szívesen használnám például a Google Dokumentumokat, ezzel kicsit megkönnyítve a diákok és a magam munkáját is. Így nem kéne kézzel írniuk vagy kinyomtatniuk a beadandókat, fogalmazásokat, nekem tanárként pedig nem kéne vigyáznom a sok papírra, el ne kallódjon egy-egy értékes mű.

Hogy hogyan is működne? Google Dokumentumban megírják a diákok a beadandót, de egyelőre úgy, hogy szerkeszthető legyen, és megosztják velem. Én leellenőrzöm és amennyiben szükséges, javítom. Azért választanám azt a megoldást, hogy először csak nekem küldjék el, hogy aki később tölti fel, ne használhassa fel a korábban elkészült fogalmazásokat. Ez az első kör az egyéni munkáról szól. 

Ellenőrzés után aztán feltöltöm a kész fogalmazásokat az osztály közös tárhelyére - immár nem szerkeszthető formában-, ahol a kijavított munkák az osztály minden tagja számára elérhetővé válnak. Így, ha van kedvük, olvasgathatják egymás fogalmazásait, már lehet ötleteket gyűjteni, tanulhatnak egymástól - ami például a dolgozathoz vagy nyelvvizsgához, érettségihez is nagyon hasznos lehet.

A Google Űrlapokat dolgozatra készüléshez lehetne használni. A diákok összeállíthatnának az adott témából egy feladatlapot. Persze megoldókulcsot is kellene készíteniük hozzá! A dolgozat előtti gyakorló órán ki is tölthetnék egymás feladatlapjait, de már azzal is sokat készülnek, míg összeállítják a tesztet.

Az órán készített próba űrlapot és táblázatot, amit Várady-Szabó Bencével készítettünk, a linkekre kattintva tekinthetitek meg. Feladatunk az volt, hogy próbáljuk segíteni a diákok felkészülését az év végi történelemvizsgára.

Kép: [2016.03.24.]

https://www.google.com/about/company/images/company-products.png?mmfb=674e15f4a9ca113249df9bc330ddd8af

Webquest

A webquest-módszer lényege, hogy a pedagógus a megfigyelő szerepébe bújik, segíti, terelgeti a diákokat, de már nem ő az elsődleges információforrás. A tanító és a tanulók között tehát nem puszta ismeretátadás történik, a diákok nem csupán passzív befogadók, hanem aktívan hozzájárulnak az ismeretek megszerzéséhez, mégpedig úgy, hogy nekik kell megkeresni a szükséges információkat egy adott témához kapcsolódóan. Fontos, hogy a talált információkat fel is tudják használni, és hogy össze tudják kapcsolni korábbi ismereteikkel.

A módszer fejleszti a diákok digitális kompetenciáját. Meg kell tanulniuk az interneten felhalmozott hatalmas információmennyiségből kinyerni a számukra releváns adatokat, megbízható forrásokat felhasználva. Ráadásul nagyon hasznos szerintem, mert amíg böngészik az oldalakat és keresgélnek, olvasgatnak, meg is marad az információ, nem kell külön tanulniuk. Nyelvórákhoz kapcsolódóan pláne jó, mert az idegen nyelvű oldalak böngészésével fejlődik az olvasott szöveg értésének képessége.

A szociális kompetenciát is fejleszti, hiszen nem egyedül kell megbirkózniuk a feladattal, csoportmunkában dolgozzák fel az adott témát. Megtanulják beosztani a feladatokat, amikből a végén egy egységes munkának kell születnie, nézeteltérés esetén meg kell oldaniuk a konfliktust, be kell tartaniuk a határidőt...

A webquestről további hasznos információkat ITT olvashattok.

Ki is próbáltam a webquest-et, egy németórához hoztam létre egy oldalt, melyet ITT nézhettek meg.

Időszalag

Szerintem az időszalagot leginkább a történelem, irodalom vagy földrajz órákon lehet a legjobban felhasználni egy adott témához kapcsolódóan, azt szemléltetve, ám más lehetőségek is rejlenek benne.

Németórán ahhoz használnám, hogy megtervezzek rajta egy hetet/hónapot: mikor milyen témával foglalkozunk, mikor írunk dolgozatokat, ki mikor tart kiselőadást, mikor van a beadandók leadási határideje...

Nem csak saját célra jó, meg lehet osztani a diákokkal, hogy képben legyenek a határidőket illetően, így később kifogásuk se lehet :)

A "timetoast" nevű oldalt próbáltam ki először. ITT megnézhetitek első, próbaként készített időszalagomat. Az oldal használata ingyenes, nem is kell külön regisztrálni, beléphetünk a facebook felhasználó-fiókunkkal. A design nem túl mutatós, elég egyszerű, nem lehet szerkesztgetni az időszalag megjelenését. Képeket és rövid leírásokat azért hozzáadhatunk az eseményekhez. Hiányolom azt a funkciót is, hogy ne csak pontszerű eseményeket lehessen beszúrni, jó lenne tól-ig dátumokat bejelölni.

Szóval nem voltam teljesen elégedett az alkalmazással, így megnéztem még néhány oldalt, hátha egy másik időszalag-gyártó jobban elnyeri a tetszésemet és legközelebb azt használom inkább.

A másik oldal, amit megnéztem, a "tiki-toki". Szintén ingyenes oldal, viszont külön regisztrációt igényel. De megéri! Nekem jobban tetszik, mint a "timetoast". Többféle stílus közül választhatunk, beállíthatjuk a színeket, a zoom mértékét - vagyis, hogy a napokon belül milyen legyen az időbeosztás -, váltogathatunk 2D és 3D nézet között. Jobb oldalt, egy kis ablakban fel van sorolva az összes beírt esemény, könnyen lehet őket szerkeszteni. Lehet képet, videót társítani az eseményekhez. Nagy örömömre lehet tól-ig dátumot beállítani! :) Az ezzel az alkalmazással készült idővonalam ilyen lett.

Végül még a "timerime"-t is kipróbáltam volna, regisztráltam is, minekutána kiderült, hogy 8 dollárt kéne fizetni egy idővonal elkészítéséért.
Tehát ezt az oldalt egyáltalán nem ajánlom! Nekem a "tiki-toki" tetszett a legjobban, de a "timetoast" se rossz, ha csak egy egyszerű idővonalat szeretnénk készíteni.

Fogalomtérkép és szófelhő

Nyelvórákon nagyon jól lehet dolgozni a szófelhőkkel és a fogalomtérképekkel. Kedvelt módszerek például egy adott témakör szókincsének elsajátításhoz vagy szinonimák összegyűjtéséhez. Különböző internetes oldalakon jópofa ábrákat lehet készíteni. Érdekesebb és izgalmasabb, mint csak kiírni a szótárfüzetbe a legfontosabb szavakat és kifejezéseket. Tanárként akár előre el lehet készíteni a diákoknak 1-1 szófelhőt vagy fogalomtérképet, de az ő feladatuk is lehet, hogy sajátot állítsanak össze. Így, míg összegyűjtik a szavakat, megszerkesztik a felhő vagy a térkép kinézetét, sokat foglalkoznak az adott szókinccsel, nagy eséllyel jobban is rögzül bennük.

A többféle oldal közül én a mindomo-t választottam a fogalomtérkép elkészítéséhez. Az oldal használatához egy egyszerű regisztráció szükséges, amivel az alap funkciókat ingyenesen lehet használni. Az extra beállítások csak fizetősen érhetőek el. Kipróbálásképpen az időjárás téma fontos szavait gyűjtöttem össze, EZEN a fogalomtérképen.

A szófelhőkészítéshez a tagul-t választottam. Itt nem muszáj külön regisztrálnunk, beléphetünk facebook-on keresztül is. Szintén ingyenes, minden fontos beállítás használható így is, egyedül letölteni nem sikerült a kész szófelhőt, ahhoz fizetni kéne. Viszont online bármikor megtekinthető. A környezetvédelem témakörhöz készített szófelhőmet ITT lehet megtekinteni teljes méretben, animációkkal.

Virtuális tanulmányi kirándulás

A Google Tour Builder egy jópofa alkalmazás, melynek segítségével virtuális tanulmányi kirándulásokat, útvonalakat lehet tervezni. Minden állomáshoz fényképet, videót lehet csatolni, és megjegyzést is fűzhetünk hozzá.

El tudom képzelni, hogy a német órák keretein belül használjam a diákokkal ezt a programot az országismereti témaköröknél. Házi feladatként vagy az órán, egyénileg vagy csoportban szervezhetnek kirándulásokat egy-egy német nyelvterületen lévő városba, amit aztán a csoportnak be is mutathatnak.

Persze ehhez előbb utána kell olvasni, keresgélni kell, hogy mik az adott város nevezetességei. Hasznosnak találom az ilyen feladatokat, egyrészt, mert jobban is szeretik a diákok a gyakorlatias feladatokat, mint a frontális tanári magyarázatot, másrészt pedig jobban meg is marad az információ, ha maguk olvasgatnak utána és még foglalkoznak is vele, fel is kell dolgozni az információt.

Ezen kívül egy valódi osztálykirándulás megszervezésénél is hasznos lehet a program. Előre összeállíthatjuk az osztállyal közösen a meglátogatni kívánt helyeket. Akár feladatokat is adhatunk a diákoknak: például kis csoportokban készüljenek fel, gyűjtsenek információkat egy-egy adott látnivalóról, aminél majd egy mini idegenvezetést tartanak a többieknek.

Én egy bécsi kirándulást szerveztem, ami a könnyű megközelíthetősége miatt akár tényleg, egy valós osztálykirándulásként is megvalósítható. ITT elérhető a virtuális kirándulásom.

Az időbeosztást, szállást, étkezést nem vettem figyelembe, most csak a látnivalókra koncentrálva állítottam össze egy tervet, melyek a következők:

Hundertwasser-ház, Schönbrunni kastély és állatkert, Belvedere, Donauinsel, Donauturm, A tenger háza, Szent István Székesegyház

Kép [2016.02.29.]:
http://www.sikerado.hu/kereses/kir%C3%A1ndul%C3%A1s